A Riccardo Piatti által alapított akadémián, a Piatti Tennis Centerben dolgozott egy hónapig Tóth Péter, a Pasarét TK szakembere. Az olasz Riviérán szerzett tapasztalatairól, valamint az erőnléti képzés fontosságáról közvetlenül hazatérését követően számolt be honlapunknak.
Gy. Szabó Csilla
Bár Riccardo Piatti edzői karrierje során, számos éljátékost segített hosszabb rövidebb ideig – Ivan Ljubicsics, Novak Djokovics, Richard Gasquet, Milos Raonic, Maria Sharapova, vagy Borna Csorics stábjában egyaránt dolgozott – az utóbbi időben elsősorban Jannik Sinner kapcsán emlegetik, aki az olasz mester kedvéért költözött tizenhárom évesen a Dolomitokból az olasz Riviérára, s ma már háromszoros Grand Slam-győztes. Egy magyar szakember, Tóth Péter, egy teljes hónapot töltött gyakornokként Bordigherában, és kapott betekintést a Piatti-féle képzésbe.
− A sportigazgatóval folytatott online interjút követően utazhattam Olaszországba félig tenisz, félig erőnléti edzői minőségben – tudtuk meg Tóth Pétertől, aki ugyan maga is teniszezőként indult a Fortuna SE-ben, ám a TF-en szerzett testnevelő-teniszedzői diplomája megszerzését követően sportrekreáció szakon végezte a mesterképzését, és egyre inkább az erőnléti fejlesztés témájában mélyült el, a hónap végén beadandó doktori tézisének is a terhelésprofilok hazai vizsgálata lett a tárgya. – Bizonyára jó pont volt a szemében, hogy évek óta dolgozom Valkusz Mátéval, ő pedig nagyon jól emlékezett a Sinner elleni budapesti találkozóra, amelyre személyesen kísérte el az akkor még csupán 17 esztendős olasz teniszezőt. Nagyon élveztem az akadémián töltött egy hónapot, nagyon sokat tanultam, gazdagodtam. Feltűnő volt, mennyire szigorúak például a találati pontnál az ütő helyes állására, ami elsősorban a finom koordináció fejlődése miatt fontos. A foglalkozások mindig másfél órán át tartanak, függetlenül attól, hogy éppen teniszről, vagy kondiról van-e szó. Ezeket a kilencven perceket maximális intenzitással és odafigyeléssel kell végigcsinálni, egyetlen percre sem lehet kihagyni, nincs holtidő. A gyakorlatok is úgy vannak összeállítva, hogy szinte állandóan versenyezzenek egymással a játékosok, csak ezen járjon az agyuk. Ez a szigor az edzőkre is vonatkozik, nekem is pályán kívül kellett hagynom a telefonomat, ami logikus is, hiszen a gyakorlások alatt mi magunk is példaképek vagyunk a gyerekek számára, akiket folyamatosan a komfortzónájukon kívülre igyekezünk juttatni. Érdekes volt, mennyire elvárják a fegyelmezett viselkedést, az ütődobálásért büntetés jár, azt hittem, egy olasz akadémián ez kevésbé jellemző. De hát világelsőt nevelni, másképp nem lehet.
Nemcsak a körülmények ideálisak a Piatti Tennis Centerben, de a képzés is magas színvonalúFotó: Tóth Péter
A magyar szakember is csak azt követően állhatott munkába, hogy gondosan áttanulmányozta az akadémia ötven oldalas prezentációját, amelynek szabályait később be is kellett tartania a teniszpályán, illetve a konditeremben eltöltött két-két hét alatt. Utóbbi során a Dalibor Sirola - Novak Djokovics új horvát edzője - által kidolgozott programot követték, amely számos újdonság mellett, igen fontos megerősítésekkel is szolgált pasaréti szakember számára. Ezek közé tartozott az általános alapállóképesség megszerzésére való törekvés, a folyamatos és intervallumos futások valamennyi kondiedzés második felében jelentős szerepet kapnak. Az akadémia szellemiségére igen jellemző holisztikus szemlélet nyilvánul meg abban is, hogy a különböző izomcsoportokat funkcionális megközelítéssel igyekeznek egyszerre dolgoztatni. Dalibor Sirola ugyanis nagy jelentőséget tulajdonít a mozgásszervi rendszer harmadik építőkövének, a „fascia” néven ismert kötöszöveti pókhálószerű rendszernek, amely az izmokat, csontokat, ereket, idegeket és szerveket támasztja, illetve köti össze. Ezen rendszer célzott edzésére hozta létre a horvát szakember az úgynevezett „pozíciós erőedzést” amely egyszerre dolgoztatja az alsó- és felső végtagokat.
Tóth Péter a tudományos munkát éppen olyan fontosnak tartja, mint a gyakorlatit
− Számomra maga a rendszer és a filozófia volt a legmeggyőzőbb, azok a gyerekek, akik mondjuk tíz-tizenkét esztendős koruktól eszerint nőnek fel, nemcsak a pályán, de azon kívül is vérbeli profikká válnak – tette hozzá Tóth Péter, a Piatti-Sirola páros által kidolgozott utánpótlás-nevelő programmal kapcsolatban. – Én úgy láttam, hogy a gyerekek egyáltalán nem ügyesebbek, mint a magyarok, viszont komolyabban veszik a munkát, pontosan tudják hová akarnak eljutni. A rendszerben pedig bízhatnak, mert az azt adja, amit várnak tőle. Sporttudományos téren azonban én is tudtam újat mondani vendéglátóimnak, kétszer előadást is tartottam a legújabb elemző rendszerek használatával és az adatok feldolgozásával kapcsolatban.
Az akadémián szerzett tapasztalatairól pontos naplót vezető magyar szakember szerint még szüksége van némi időre, hogy az Olaszországban tanultak mind a helyére kerüljenek és azokat a pasaréti mindennapokba is át tudja ültetni. Legnagyobb álma azonban az, hogy hosszabb vagy rövidebb időre ismét visszatérhessen a Piatti Tennis Centerbe, és tovább gyarapíthassa tudását. Erre meg is van minden reménye, hiszen az edzőkkel szemben támasztott három alapkövetelmény mindegyikének megfelelt a végső értékelés alapján. Érdekesség, hogy ebben feltételrendszerben a szakmai tudást megelőzte az akadémia módszertanának maradéktalan betartása, az első helyre pedig az edző személyisége került. Ez utóbbi azért visz mindent, mert Piattinál elsősorban csapatban gondolkodnak, amely a kollégákkal és a játékosokkal kialakított jó kapcsolatra épül.
Tóth Péter (balról) továbbra is hisz Valkusz Máté sikerében
− Meggyőződésem, hogy a sportolói erőnlét alapjait gyermekkorban kell letenni, még akkor is, ha tízéves kor alatt ez inkább játékos képességfejlesztést jelent – beszél saját korábban kialakított elveiről Tóth Péter. – Az U12-es korosztálytól kezdődően pedig szervesen be kell építeni a konditermi munkát, természetesen az életkori sajátosságok szigorú figyelembevételével, s akár a versenyeztetés kárára is. Ezt támasztja alá az olaszoknál látott rendszer is, amelyben nyolc-tizenegy éves korban még nyolcvan százalék az edzések aránya, s csak a tizenhat végére egyenlítődik ki a meccsezéssel. Az általuk alapul vett hosszútávú fejlesztési programot egyébként Kanadában, egy magyar származású professzor, Balyi István dolgozta ki, s azóta a MOB, valamint a hazai sportvezetés is követendőnek tartja. Csúcsformába ugyanis húsz-huszonegy évesen kell kerülni, attól kezdve lesz a tornákon a hangsúly. Az erőnlétet azonban akkor is folyamatosan szinten kell tartani, ezért is célszerű a három hét versenyzés, egy hét pihenő ritmusban gondolkodni. Utóbbi azonban nem tétlenséget jelent, csupán meccsterhelés nélküli komoly munkát. Muszáj rendszeresen megállni, mégpedig a sérülések rizikójának csökkentése végett. A tenisz sajnos nemcsak megterhelő, de aszimmetrikus sportág is, a helyes izomegyensúlyt is a „pihenők” alatt lehet, illetve kell, amennyire lehet, visszaállítani.
A sors furcsa játéka, hogy Tóth Péter, éppen azzal a Valkusz Mátéval is évek óta dolgozik, akinek a saját testével, pontosabban a sérülésekkel gyűlt meg eddig leginkább a baja. A Davis-kupa-játékos tenisztudásáról köztudott, hogy a mai napig topszázas szintű, ám fizikum nélkül a kiélezett nemzetközi versenyfutásban ez nem elegendő.
− Fiatal vagyok még, sokat kell tanulnom, Máté esetében is folyamatosan kutatom az új módszereket, a táplálkozás, a lelki egyensúly és az erőnlét közötti rejtett összefüggéseket – zárta gondolatait Tóth Péter. – Az ő esete tényleg nagy kihívás, de már többször is sikerült ideális állapotba hozni. Továbbra is ez a célunk, ha egészséges, akkor nem lehetnek számára akadályok. Egyébként éppen az ő példája bizonyítja, hogy a top kétszázba jutáshoz most már nemcsak a tökéletes tenisztudás alapkövetelmény, de a maximális erőnlét is beugrónak számít. A különbségek csak ezután kezdődnek jók és még jobbak között.
